Téli Varázslat 

A tél a mérsékelt égöv egyik évszaka. Trópusi illetve száraz égövi tájakon nem létezik. Télen a legrövidebbek a nappalok és leghidegebb az időjárás.

A Föld északi féltekéjén és a Föld déli féltekéjén mások a tél hónapjai. Az északi félgömbön március 21-e a csillagászati tavasz, szeptember 23-a pedig a csillagászati ősz kezdete.

A csillagászati tél a téli napfordulótól a tavaszi napéjegyenlőségig tart, tehát az északi féltekén december 21–március 20., a déli féltekén pedig június 21–szeptember 23. közé esik.

Téli napforduló: december 22. A Nap látszólagos évi útja ismét „megfordul”, és a besugárzás nagyobb hajlásszöge az Egyenlítő irányába vándorol.

Ekkor a napsugarak a Baktérítő felett delelnek 90 fokos szögben. Hajlásszögük a déli félgömbön most a legnagyobb, és itt a leghosszabb a nappal. A Nap az északi félgömbön ezen a napon jár a legalacsonyabban, és a legrövidebb ideig van látóhatár felett.

Ez az az időszak, mikor a nappalok rövidebbek, mint az éjszakák, és évi átlagban a leghidegebbek a napok, illetve ilyenkor hullik a legtöbb csapadék is, elsősorban hó formájában.

A trópusokon kívül eső területeken a tél hideg és (főleg az északi féltekén) jeges, havas. A legtöbb vízfelület télen befagy, teret adva a szánkózásnak, korcsolyázásnak, jéghokinak, illetve más téli sportoknak.

Télen csak az örökzöld növények levelei maradnak meg, mint pl: a fenyőfélék. Az állatok egy része téli álmot alszik, a szívük nem áll meg, csak a testük kihűl. A vándormadarak elrepülnek melegebb éghajlatra.